Safe and Sound ♡ Harry Potter

Joanne gyermekkora

Joanne Rowling 1965. július 31-én született a General Hospitalban, Chipping Sodburyban, Gloucestershire-ben. Szülei Peter és Anne 18 éves korukban ismerkedtek meg egy vonaton, amely a londoni King’s Cross pályaudvarról indult Arbroathba (Skócia). Peter akkoriban menedzserként dolgozott a Rolls-Royce-nál, Anne pedig labormunkás volt, és mindketten beléptek a haditengerészetbe. Egy évvel később össze is házasodtak.

A kicsi Joanne már elég korán elkezdte írni az első saját történetét. 6 éves korában a családjával elköltöztek Winterbourne-be (Bristol elővárosába). Ott írta meg az első könyvét egy Nyúl nevű nyúlról („Rabbit“), aki beteg lesz és egy méhecske (neve: „Miss Bee“) meglátogatja. Joanne saját képekkel illusztrálta a történetét, és nemsokára már egy egész „Rabbit“ könyvsorozata volt. Itt a szomszédban lakott két testvér (egy kisfiú és egy kislány), akiknek a vezetékneve Potter volt, ez akkor annyira tetszett az írónőnek, hogy sosem felejtette el. A saját nevét viszont nem szerette, mert mindig csúfolták (a Rowling és a Rolling összecsengése miatt).

Imádta a fantasztikus történeteket, melyeket édesapja olvasott fel neki, vagy amit ő maga olvasott. Kedvencei voltak: Kenneth Grahame: The Wind in the Willows (Magyarországon a Békavári uraság c. film), C. S. Lewis: The Chronicles of Narnia (film: Walt Disney Studios, 2005. karácsony), de legkedvesebb könyve az alábbi három volt: Elizabeth Goudge: The Little White Horse, Paul Gallico: Manxmouse, Clement Freud: Grimble

1974-ban, három évvel később, a Rowling család Tushillbe költözött át, mivel a szülők mindig is falusi életről álmodtak. Tutshill egy kicsi kis falu, nem messze fekszik Chepstow-tól a walesi határ közelében. Joanne a „Tutshill School“-ba járt, ami a winterbourne-i iskolával ellentétben, ahol lazább volt az atmoszféra, egyáltalán nem tetszett neki. A diákoknak folyamatosan a táblára kellett nézniük és egész nap a padjuknál kellett ülniük. Joanne érzéseit az iskolával kapcsolatban egy szörnyű és fájdalmas veszteség is befolyásolta: a kedvenc nagymamája Kathleen a Tutshillbe való költözés idején meghalt.

Két évvel később, 1976-ban, Joanne a „Wyedean School“-ban folytatta tanulmányait, ahol megismerte a legjobb barátját Sean Harrist (Ron ihletője), akinek a „Harry Potter és a Titkok kamráját” ajánlotta. ("Sean F. P. Harrisnek, a fékevesztett sofőrnekés "cudaridős" barátnak"”)

A szünetekben gyakran meséltek egymásnak történeteket és Sean volt az első, akivel Joanne komolyan megosztotta a kívánságát, miszerint írónő szeretne lenni. Sean pedig hitt benne.

1980-ban Anne-nél, Joanne anyukájánál a gyógyíthatatlan szklerózis multiplex betegséget állapítotak meg. Joanne ekkor még csak 15 éves volt, a betegség lehetséges következményei ebben az időben még nem voltak világosak a számára. Anne állapota szemlátomást rosszabbodott.

Joanne utolsó iskolaévében, 1982/83-ban a Wyedean suli, ahová 6 évig járt, iskolatitkárának választották meg. 1983-ban érettségizett le.

Joanne szakmai életrajza

Az iskolai évek után Joanne tanulmányait a kiváló és világhírű Exeter Egyetemen (Dél-Anglia) folytatta, ahol franciát és klasszika-filológiát hallgatott. A francia tanulmányai által a tanterve részeként Párizsban töltötte az 1985-ös évet, majd kutatási asszisztensként helyezkedett el a londini Amnesty International-nál. Abban az időben egy WG-ben lakott London déli részén. Bárokban és kávézókban írt történeteket, de a készülő felnőtteknek való regényeit nem fogadta el a kiadó. 1988-ban Joanne állást vállalt Manchesterben, mint titkárnő, de munkája mellett továbbra is sokat írt. Magát úgy nevezte, mint „mindek idők legrosszabb írónőjét”.

Harry Potter ötlete

Joanne 1990 nyarán sokat utazott a Manchesterből Londonba tartó vonaton, és ekkor fogalmazódott meg benne az ötlet egy fiúról, aki varázsló, de nem tud róla, és varázslóiskolába fog járni. Az egész történet kristálytisztán megszületett a fejében. Mikor négy órával később leszállt a vonatról a King's Cross Pályaudvaron, már több karaktert és helyszínt is kitalált. A történeten az ebédidejében dolgozott, pubokban és kávéházakban. Közben rövid történeteket és két máig kiadatlan felnőtteknek szóló novellát is írt, de ideje nagy részében a Harry Potter-történetekkel foglalkozott.

Még ebben az évben szembesülnie kellett egy tragikus hírrel, hat hónapra rá, hogy Joanne megírta a „Harry Potter és a bölcsek köve” könyvének első fejezetét, az édesanyja, Anne 10 évnyi szenvedés után 45 évesen elhunyt szklerózis multiplex betegségben, 1990. december 30-án.

A későbbi HP1 változatban Harry érzései hűen tükrözik Joanne fájdalmát az anyja elvesztése miatt. Joanne szívesen belenézett volna Harry helyében Edevis Tükrébe, csakhogy még egyszer láthassa az édesanyját, és mindent elmondhasson neki, ami az életében megváltozott. Ehhez persze az első gyermeke, Jessica is hozzátartozott volna.

"Pontosan így képzelem el. Miután öt percben mindent elmeséltem neki az unokájáról Jessiről, akit még soha sem látott, és a könyvekről, eszembe jut, hogy egyáltalán nem kérdeztem meg tőle, milyen halottnak lenni. Ez egy eléggé fontos kérdés. De az idő soha nem lenne elegendő. Ez volt a 10. fejezet középpontja. A való életben ez sokkal nehezebb, keményebb, és az embernek egyszerűen túl kell jutnia rajta.“

Joanne első házassága

1991-ben, 26 éves korában, 9 hónappal édesanyja halála után, Joanne a portugáliai Oportóba utazott, ahol angolt tanított egy intézetben. Már ekkor volt egy olyan érzése, hogy fogja magát, és mindent egy időre maga mögött hagy. Anne halála neki, a húgának Dinek és Peternek, az apjuknak is nehéz volt feldolgozni.

Portugáliában Joanne megismert egy portugá lújságíróval, Jorge Arantest, akivel 1992. október 16-án össze is házasodtak. 1993. július 27-én született meg az első gyermekük (Jessica Rowling Arantes), akit a kommunista példaképéről Jessica Mitfordról (1917-1996) nevezett el. Még ugyanebben az évben elváltak és Jo lányával visszatért Nagy-Brittanniába: munkanélküli és szegény volt, de volt egy kisbabája, akit fel kell nevelnie. A bőröndjében ekkor már ott volt néhány Harry Potter ötlet, amelyeket Joanne Edinburghben (Skócia) meg is mutatott húgának Dinek.

Ő volt az első, akinek beszélt a Harryről. Dit teljesen lenyűgözte a történet és Joanne, aki ekkor csak 70 font szociális segélyből élt hétről hétre (kb. 105 Euro), kávézókban dolgozott tovább a nagy művén.

A kedvenc kávézója az edinburghi „Nicolson’s” volt, amely időközben átalakult egy „All you can eat” kínai étteremmé, és 2004. augusztusában újították fel. Joanne számára „nagyszerű hely volt dolgozni”, mert nagyon sok asztal volt ott, és nem kellett azért aggódnia, hogy sokáig elfoglal egy helyet. A sógora volt egyik tulajdonos, és ezért toleráns volt Joval. Az első Harry Potter könyv nagy részét ott írta meg, és nagyon szeretett, néha a papírjából a nyüzsgő utcára kitekinteni.

A siker

1995-ben Joanne nekilátott kiadót keresni, de sorban utasították el, a többség arra hivatkozott, hogy a könyv cselekménye miatt nem illik az ifjúsági irodalom sorába, ráadásul a megszövegezést és a cselekményszálat is túlzottan bonyolultnak találták. Végül Londonban talált egy ügynököt (Christopher Little), akinek sikerült eladnia 1996. augusztusában a „Harry Potter és a bölcsek köve” (Harry Potter and the Philosopher's Stone) kéziratát az angliai Bloomsbury Children's Books kiadónak, kb. 4000 dolláros áron.

Rowling franciatanárként dolgozott, amikor megtudta, hogy könyvét ki fogják adni. Az iskolában, ahol tanított, a Rawhide című filmsorozat egyik betétdalát (Rolling, rolling, rolling, keep those wagons rolling…) énekelték neki kórusban a diákok.

A könyv 1997. júniusában jelent meg Angliában. Az írónő sokáig azt gondolta, hogy nem fogják felfedezni. Tévedett: 1997-ben elnyerte a British Book Awards Children's Book of the Year és a Smarties Book Prize Gold Medal for ages 9–11" díjakat.

Néhány hónappal később a Bologna Children's Book Vásáron, Arthur Levine, a Scholastic Books szerkesztő-igazgatója megvásárolta az amerikai kiadási jogokat 105 000 dollárért. Az írónő ekkor felmondta tanári állását, hogy minden idejét a Harry Potter-sorozat írásának szentelhesse. Az USA-ban a könyv 1998. szeptemberében jelent meg Harry Potter and the Sorcerer's Stone címen.

2000-ben a Warner Brothers megvette a sorozat filmjogait, a Hasbro pedig a játékjogokat. A következő években az első három Harry Potter kötet a New York Time bestseller listájának csúcsára jutott el.

A siker pedig egyre csak nőtt, Rowling pedig lassan Anglia leggazdagabb női közé tartozott, sokan azt beszélik, gazdagabb, mint a királynő.

2000. nyarán megjelent a negyedik Harry Potter kötet. Ez időben már megkezdődtek az első Harry Potter film forgatásai, de előtte sok idő telt el, ugyanis a Castingok egy kicsit elhúzódtak.

2001. december 26-án házasodott össze második férjével, dr. Neil Murray orvossal, Perthshire-ben.

A következő hónapokban J. K. Rowling tárgyalásokra járt, ugyanis Nancy Stouffer, skót bestseller írónő állítása szerint Joanne az ő egyik könyvéből lopta a „muggle” – magyar fordításban mugli fogalmát. Stouffer részesedésre tartott igényt a Harry Potter könyvek honoráriumából azzal az indoklással, hogy az ő szerző jogával védett fogalom a „muggle”. A muglik Rowlingnál varázserő nélküli emberek, míg Stouffer könyvében apró, szőrtelen teremtmény, egy nukleáris pusztítás túlélője. A botrány ellenére a The New York Times pénteki számában közölt kimutatás szerint a sorozat négy kötete az amerikai sikerlista első négy helyét foglalta el.

2002. szeptemberében, amikor is az első Harry Potter film megjelent a mozikban, Jo bejelentette, hogy három hónapos terhes. 2002-ben bemutatták a „Harry Potter és a titkok kamrája” filmet, amely újabb sikerfilm lett. Az első két alkotás pedig csaknem egy milliárd dollár bevételt hozott.

Egy boldog élet

2003. március 23-án megszületett fiuk, David Gordon Rowling Murray egy edingburghi kórházban. Három hónappal később, 2003. június 21-én került a boltokba az újabb könyv, a „Harry Potter és a Főnix Rendje”. Jo folytatta munkáját, keményen dolgozott a „Harry Potter és a Félvér Herceg”-en, majd 2004. július 24-én újra bejelentette, hogy terhes, és harmadik gyermekét várja. Mindig is ennyi gyermekről álmodott, és most végre kívánsága teljesült.

Fél évvel később, 2005. január 23-án Mackenzie Jean Rowling Murray, Joanne második lánya megszületett. Nagyon boldog volt, hiszen végre nem volt rajta nagy nyomás, ugyanis a hatodik Potter könyv kéziratát már leadta.

2005. július 16-án jelent meg a „Félvér Herceg”, amely pozitív és negatív kritikákat is kapott egyaránt. Sok újságnak az újabb könyv jobban tetszett, mint az előzőek, mások pedig azt állították, hogy ez a kötet a hetedik részt készíti elő. Joanne. K. Rowling legtöbb idejét inkább a lányával töltötte, és csak néha dolgozgatott az utolsó köteten. Kb. egy évvel később egy brit TV-Showban elárulta, hogy a „Harry Potter és a Halál ereklyéi”-vel egészen jól halad. 2007. január 11-én fejezte be végül a könyvet az edinburghi „Balmoral” ötcsillagos hotel 652-es szobájában.

Az egyik Hermészt ábrázoló szobron egy apró üzenetet hagyott: „J. K. Rowling ebben a szobában fejezte be2007. január 11-én a „Harry Potter és a Halál ereklyéi”-t."

A "Harry Potter és a Halál ereklyéi” július 21-én jelent meg angolul és méltó befejezése lett a Harry Potter sorozatnak. A világ összes rajongója csak úgy falta a könyveit és most mind szomorúak, hogy Joanne K. Rowling bejelentette, soha többé nem fog visszatérni Harry Potter világába, majd csak legfeljebb egy enciklopédia formájában.

Forrás: Wikipedia, Harry Potter-Xperts (Saját fordítás!)