Safe and Sound ♡ Harry Potter

DAVID YATES INTERJÚ

Milyen volt az utolsó nap Daniel Radcliffe-fel, Rupert Grinttel és Emma Watsonnal, amikor együtt voltak a szetten és az utolsó jelenetüket vették fel?
Yates: Egy Roxforton kívüli hídon forgattuk le az utolsó jelenetet, ami nagyon megnyugtató volt. Napos időnk volt, így hátulról lett minden megvilágítva. Ez azért is szép jelenet, mert elgondolkodnak mindenről, arról, mi történt, meg úgy az egész harcról. Fogják egymás kezét, mialatt a kamera elkanyarodik / irányt változtat. Ez egy igazán gyengéd és szép jelenet.

Azt mondtam nekik: „Nézzétek, emberek! Ez az utolsó jelenet, amit hármótokkal együtt leforgatunk. Egyszóval ez nem csak ennek a három figurának az utolsó jelenete ebben a filmben, hanem a tiétek is ebben a filmsorozatban. Ma erről van itt szó.’ Olyasfajta érzéssel telítődött meg ez a jelenet, ami nagyon megindító lesz.

Beszélgetett valaha is Jo Rowlinggal a könyvek megfilmesítéséről és arról a döntésről, amit meghoztak, különösen a jelenkori helyzetre vonatkozóan?
Yates: Sohasem beszélgettünk hosszasan, mert minden ott volt a könyvben. Elolvasta a szkriptet, és tökéletesen meg volt elégedve azzal, ahogyan mi mindezt adaptáltuk. Mindig nagyon lelkes volt az első komplett szkript elolvasása után. De persze sokat is segített nekünk, a második rész néhány jelenetéről azért el kellett beszélgetnünk. Megkérdeztem tőle: ’Mit gondoltál, amikor ezt a jelenetet írtad?’ Mindig segítőkész volt.

Jo ennél a filmnél producer is volt, vagy hogy is volt ez? Miben lett több szerepe?
Yates: Tudják, őszintén szólva, nem volt másképp, mint az ezelőtti filmek esetében. Ő volt számunkra a legfőbb támogatónk, mindig nagyon bájos és kedves volt. Úgy vélem, mivel mindig jelen volt, az ő neve is végül felkerült a listára. Ott akart lenni velünk, ez pedig egy igazi kiváltság.

Ezután van már Önnek következő filmje?
Yates: Olyan sok szkriptet kapok, hogy ezt el sem tudom mondani. Megmondtam nekik, hogy most már hagyják abba, és ne küldjenek nekem ennyit. [nevet] Ugyanis egyiket sem olvastam el. Ezek meg csak halmozódnak. Olyan szinten válogatós vagyok, hogy azt el sem tudom mondani. A Harry Potter egy különös dolog, mert valahogy nem érzem, hogy az én tulajdonom. Nem érzem, hogy birtokba vettem volna. Inkább azt érzem, mintha egy nemzeti kincsnek lennék a felügyelője.

Amihez csak hozzáfogok, megpróbálom annál a legjobbat nyújtani. Rettentően büszke vagyok az elvégzett munkámra. De a Potter után a karrierem valamilyen szinten újból elkezdődik. Sohasem fogom úgy érezni, mintha a világ egyik legnagyobb filmsorozatából négyet én rendeztem volna. Inkább azt mondom, ’Hát igen, így volt. Leforgattam a Pottert.’ Itt van ez a temérdeknyi, nagyszerű szkript, bizonyos szempontból most újrakezdem ezt az egészet. Ez a tervem. Nagy és apró, jelentéktelen dolgokat fogok még csinálni, amelyben nem lesznek varázslók.

Nem lesznek varázslók?
Yates: Nem lesznek.

SAJÁT FORDÍTÁS!

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.