| Hírek : Warwick Davis: Size Matters Not |
Warwick Davis: Size Matters Not
Etti 2010.05.09. 10:50

A Harry Potter filmekben Flitwick professzort alakító Warwick Davis önéletrajzi könyvet írt, amit hamarosan piacra dobnak.
Ebben a videóban a színész felolvas egy rövid részletet a „Size Matters Not“ (A méret nem játszik fontos szerepet / A méret nem számít) című könyvéből, és így megtudhatjuk, hogy a Harry Potter szettjének hosszú forgatási szünetei között, miről beszélgettek a színészek.
A videóban elhangzott részlet lefordított változatát elolvashatjátok, ha a továbbra kattintotok.
Az is kiderült, hogy Mr. Davis egy BBC komédiában kapott szerepet, melynek címe „Life’s Too Short“ Stephen Merchant tollából. A filmet Ricky Gervais rendezi. A sajtóközleményben a következőket közölték:
„A Life’s Too Short egy komédia, amiben Warwick hétköznapi életét figyelhetjük meg egy kis világban, amelyben nagy dolgok történnek. Ez egy frusztráló világ, de optimista és melegszívű. Ez egy komédia, amelyben az igazság és a nagy nevetés egymás mellett van.”
Warwick Davis: Size Matters Not
A 18. fejezetből: „Pottering About”
Volt egy felejthetetlen szituáció, amikor hosszasan elbeszélgettem idősebb és elismert színészekkel. Ez egy hosszú éjszakai forgatás közben volt, amikor elég sokat kellett várnunk a fellépésünk között, mialatt a speciális effektekért felelős emberek minden limlomot egy különösen explozív jelenethez rendeztek át.
Kint voltunk és hízelgőnek éreztem azt látni, hogy az én székemet Alan Rickman (Perselus Piton), Maggie Smith (Minerva McGalagony) és Michael Gambon (Albus Dumbledore) székeivel együtt egy körbe tették.
Egy fűtőberendezés köré gyűltünk a jelmezünkben és az egész éjszakát átbeszéltük. Michael nagy mestere volt a történetmesélésnek és megosztott velünk néhány hihetetlen sztorit nagyszerű poénokkal. A legtöbbjére nem emlékszem már, de amire talán emlékszem, annak hallgatására köteleztem magamat.
Néha nehezemre esett a beszélgetést követni, mert csak keresztneveket használtak. Például Michael mindig szerette megkérdezni: „Dolgoztatok már együtt Roberttel?” és csak 5 perccel később vált világossá, hogy de Niroról beszélt.
De volt egy terület, amelyen mindketten szakértők voltunk:
„Mit gondolsz ezekről a szakállakról, Warwick?”, kérdezte Michael.
"Hát, egészen kényelmetlenek, hogy őszinte legyek.”
"Oh, igen, mindenképpen azok. Ez a hajcsomó mindenhol ott van. Ha felemelem a karomat és használom a varázspálcámat, mindig belegabalyodik ebbe a szakáll és lejön az arcomról. Az evésről inkább nem is beszélek. Az étkezés abszolút rémálom.”
Tökéletes egyetértésemben bólogattam.
Néhány nappal később a teljes jelmezünkben ebédeltünk, amikor Michael egy nagy vászonzsákkal ült le az asztalhoz. A nyakánál megkötötte a zsákot és beletömte a szakállát. Így vált számára lehetségessé, hogy az olasz tésztáját megegye, anélkül, hogy aggódnia kelljen a szakálla miatt, nehogy azt falja fel.
'Hogyan sikerült egy ilyen szerencsés fickónak, egy ilyen dolgot kitalálnia? – kérdeztem magamat, miközben a villámmal, a tésztámmal és a hajammal küzdöttem.
Michael imádta az ilyen szórakozásokat. Egyik nap az ebéd után Michael sminkese elvette tőle a forgatás előtt ezt a szakállas zsákot. Amikor eltávolította azt, nagyon meglepő volt látni, hogy Michel egy sor garnélát, zöldséget és élelmiszerek választékát tette a szakállába.
„Mi történt? Valami nem stimmel?”, kérdezte a híres színész ártatlanul.
„Áhm…”, válaszolta a sminkes zavartan, „A szakálla, hm….””
„Áh, ez! Na igen, ez csak arra az esetre van, ha egy kicsit éhes leszek, drága gyermekem.”
SAJÁT FORDÍTÁS!
|